Miklya Luzsányi Mónika: Mindennapi ölelésünket…

„Szeretem. De meddig?” „Melyikünk a fontosabb?” „Tényleg szeretsz?” „Mi van a szőnyeg alatt?” „Házasság újratöltve” „Odaadás és elengedés” „Rendben. De hogyan?”

Kérdések és válaszok – válogatás a könyv címei, alcímei közül. Már ebből is kiderül, hogy nem könnyű műfaj a házasság. Nem krízismentes. Ám a krízisek ezért vannak, hogy a személyiség, a kapcsolat új fejlődési szakaszba léphessen, elengedve és meghaladva korábbi önmagát.

Akár a gyereknevelésben. „Hogy ki ne hűljön a leves.” Traccsparti legyen az asztal körül. Továbbálmodható legyen a világ. Hogy a byte-agyú békából is királyfi legyen. Digitális bennszülöttből is befogadó. Aki majd tisztasággal lázad, és belebújik az ölelésbe, mint kicsi korában az áldás alá. A szeretet örök paradoxona ez, mindennapi öleléseink forrásvidéke.

Miklya Luzsányi Mónika publicisztikai írásai házasságról, családról, gyerekekről, generációkról mesélnek, egy élhető és megélhető világról, a továbbélés létfeltételeiről. A szerző „A nagycsalád botránya” című cikkéért 2013-ban a Családbarát Médiáért-díj közönségdíját kapta.